Relaxáció –> lazítás.
Fontos a kellő
technika ismerete, a saját élmények és a rendszeres ellenőrzés.
Nem csupán egy
technikáról van szó, hanem a terapeuta teljes személyiségének részvételével
végbemenő terápiás folyamatról.
Relaxáció
– azok a gyógyító eljárások, amelyek a pszichotónus áthangolása segítségével a
pszichovegetatív egyensúly kialakítására törekednek.
orvosi értelemben – pszichoszomatikus gyógyító eljárás
– az izomtónus-szabályozásnak van alapvető szerepe
fiziológiailag – pihentető,
regeneratív hatású
pszichológiailag
– kellemes emocionális állapot, feszültségmentes nyugalom
A relaxáció nem pusztán tehetetlen
állapot, hanem a felesleges túlfeszülések megszüntetését jelenti. Az ellazulás
a test, a szellemi és közérzeti állapot megnyugvása, ami nem jelent
passzivitást, vagy teljes ürességet.
Fajtái
- izom ellazítása a cél – jacobsoni
progresszív relaxációs eljárások
-
mozgásharmónia visszaállítása a cél – mozgás-újranevelő, reedukációs típus
-
izomellazítás csupán az első lépcsőfok – schultz-i AT
-
izomtónusban megnyilvánuló emocionális állapot analizálása a cél
Természetes relaxációk
• imádság
• sport,
kirándulás
• szundikálás
• kellemes
fecsegés
• evés
Az autogén tréning (AT)
Az Autogén tréning (továbbiakban AT) olyan
célirányos ellazulási módszer, amit minden egészséges ember önállóan
alkalmazhat. A mély ellazulás, amit megtanulhatunk, előfeltétele az AT további
jótéteményeinek: az úgynevezett vezérelvekre való koncentrálás segít a mindennapok
problémáinak feldolgozásában és bizonyos nemkívánatos viselkedési módok
megváltoztatásában: ilyen például a stresszoldás, a dohányzásról való leszokás
vagy az alvászavarok kiküszöbölése. Az AT-n keresztül megtanulhatjuk a
gondolataink erejével befolyásolni testünket és lelkünket.
Az AT alatt tudatosan érzékeljük a test
ellazulásának folyamatát: az izomfeszültség csökkenését úgy éljük át, mint
elnehezülést, a bőr fokozottabb vérellátását pedig, mint melegséget. Ellazult
testünket kellemesen súlyosnak és melegnek érezzük, a külvilág ingereit csak
tudomásul vesszük, de nem reagálunk rájuk. Egyre erősebb érzelmi
rezonanciacsillapítást tapasztalunk, ami azt jelenti, hogy a kellemetlen
ingerek egyre inkább hidegen hagynak bennünket, úgy egyre higgadtabban tudunk
választ adni rájuk.
Az egyéni formulák (felhívásszerű
vezérelvek) segítségével mindenki képes erősíteni öngyógyítási képességét,
könnyebben feldolgozhatja a problémákat és fejlesztheti személyiségét.
Előzményei
Jóga -
sok téves hiedelem (misztika és titkos erőkbe vetett hit övezte).
Indiában sem volt mindeni számára hozzáférhető.
1920 – első tudományosan ellenőrzött bemutatók
Hipnózis –
a közvetlen előzmények, ebből a tudományból indult ki az AT –t megalkotó
Schultz.
Vogt, O. (1890)
– autohipnózis – „profilaktikus nyugalmi pauza”
bizonyos számú
hipnotikus kezelés után az önmagukat figyelő betegek
képesek voltak
orvos irányításával egy, a hipnotikus állapothoz hasonló
nyugalmi periódust
előidézni. Napi többszöri gyakorlás után hatékonyabbá
vált és
csökkentette a fáradtságot és a feszültségérzést.
Schultz. J. H. (1920)
– sajátos testi megjelenési formák észlelése (elnehezedés-, melegségérzés,
izmok
ellazulása). Hipnózis veszélyének (páciens passzívvá, függőségbe
kerülésének) kiküszöbölése
Bonnet
– autoszuggesztív módszere (1910)
Coué –önszuggesztió (1925)
Baudouin és Jolovitz – autoszuggesztív
eljárásai
Az „autogén” szó görög eredetű – „autos” –
„ön”, „genos” – „származik”
A „tréning” eredete trenírozni,
gyakorolni.
Az AT megtanulásának előfeltételei
• Bizonyos intelligenciaszint –
8-10 éves kortól, addig, amíg kommunikálni tudunk
• Hajlandóság – kényszerrel nem megy
(!)
• Bizalom – a gyakorló és a
terapeuta között, illetve a csoporttal
• Kitartás – a gyakorláshoz
állhatatosságra is szükség van
• Motiváció – fontos a saját
elhatározás, vagy a szenvedésnyomás
Az AT határai
Fontos, hogy az egyén szabadon
rendelkezzék a lényeges személyiségvonásaival, tehát nem alkalmazható az
alábbiakban:
• schizophrén
típusú betegségek
• gyengeelméjűség
• félelmi-
, kényszer-, és hisztériás neurózisok
• psychopathia
(abnormális személyiség)
• bizonyos
testi betegségeknél, akut krízisszituációban
• erős
emocionális terhelés
Az ingapróba
„Csupán a gondolat” materiális
változásokat okoz a testi történésekben – azaz minden gondolatnak, ill.
gondolati elképzelésnek az a tendenciája, hogy érvényre jusson.
Az ingapróba segítségével képesek vagyunk
bemutatni, hogy pusztán a gondolatunkkal irányítani tudjuk
izomtevékenységünket. A test előtt fogjunk meg két összeillesztett kezünkkel
egy ingát (lehet nyaklánc, vagy madzagon lógó bármilyen súly) és várjuk meg,
amíg a saját súlyától egyenesen lógva megáll. Ezután – mozdulatlan kéz mellett
– képzeljük el, hogy az inga kileng, vagy forog a mi általunk meghatározott
irányba.
Többszöri gyakorlás után képesekké válunk
bármilyen erejű és irányú kilengésre „rávenni” az ingát.
De!
Minden
gondolattal szemben van ellenállás is – a gondolattal szembeszegülő erő, amit
az esési próbával élhetünk át.
Az esési próba
Álljunk háttal
szorosan egy szék, vagy ágy elé, úgy, hogy a lábunk még ne érje el a széket
(ágyat). Csukott szemmel, egyenes testtel dőljünk hátra. Azt fogjuk
tapasztalni, hogy a testünk akaratlanul is előre lendül, azaz korrigálni
próbálja az esést.
„ A legfontosabb az Autogén Tréningben,
hogy csinálni kell.”
Az AT olyan módszer, amely az ellazult
állapotban való koncentráció révén az egész emberre hat, nyugtatja,
felszabadítja és regenerálja a testet, a lelket és az elmét egyaránt.
Az Autogén Tréning megtanulásával mindenki
képes lesz a figyelem összpontosításával ellazítani magát alvás és az
ébrenléthatárán, amelyet éppúgy testi, mint szellemi ellazulás jellemez. Ebben
segítenek az egyszerű vezérelvek, az úgynevezett formulák.
Az AT haszna
• AT
– érzelmi rezonanciacsillapítás (érzelmi reakciók enyhítése).
• A
szorongás, a nyugtalanság és a lehangoltság megszüntethető, vagy csillapítható.
Amit kapunk tőle
• Felfrissülés.
• Problémamentes
elalvás.
• Fájdalom
enyhítése.
• Meleg
kéz és láb (vérellátás javítása).
• Nagyobb
teljesítőképesség a sportban.
• Jobb
összpontosítás tanuláskor.
• Jobb
emlékezet.
• Problémák
esetén célzott segítség az egyéni formulákkal.
Mikor gyakoroljunk?
Ideális gyakorlási idők az ébredés utáni
idő, az ebédszünet és az elalvási idő. Ettől függetlenül bármikor
gyakorolhatunk, amikor be tudjuk illeszteni a napi programunkba, nem kell
mindennap ugyanabban az időben csinálni.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése