1. Egyértelműen a szervezeti célra kell összpontosítani Az 1990-es években a vállalatok 'jobban összpontosítóvá' válnak. Az új szervezeti struktúrák kialakításakor tipikusan a szervezetek feladatainak világos meghatározásából indulnak ki (’küldetésükre’ összpontosítanak), és a szervezetet a feladatoknak megfelelően alakítják. Párhuzamosan kis, független szervezeti egységekre oszlanak, alvállalkozókkal szerződnek, és számos különböző szövetséget kötnek.(Felismerték ugyanis, hogy a versenyelőnyök forrása abban rejlik, hogy a vállalat képes-e fő tevékenységének, speciálisan kiválasztott piaci területeken való, sikeres alkalmazására.)
2. A szervezetnek tekintetbe kell vennie a vállalat fő folyamatait A modern szervezeti tervezésben nem elég csak a szervezeti célra, hanem a vállalat fő folyamataira is kell koncentrálni. A fő folyamat az események olyan sorozata, amely a fogyasztó kiszolgálásában, vagy a vállalat nyereségességében a kívánatos eredményt hozza. A fő folyamatok elemzése megmutatja, hogy a termékek és a szolgáltatások hogyan kerülnek eljuttatásra a fogyasztóhoz. (Az alapvető elképzelés az, hogy egy vállalat 4-5 olyan fő folyamattal rendelkezik, amelyek a cég létezése és nyereségessége szempontjából életbevágó fontosságúak.)
3. Az ismeretek elsődleges erőforrást képeznek Egy cég viszonylagos sikerességét az határozza meg, hogy hogyan használja ki a rendelkezésére álló tudást/ismereteket. A tudás/ismeretek elsődleges erőforrásként való felfogása azt jelenti, hogy a struktúrának támogatnia kell a vállalat, mint 'tanuló szervezet' fogalmát. A szervezetek feladata ennek a tudásnak/ismereteknek olyan módon való összpontosítása (ezt kell szolgálnia a struktúrának), ami biztosítja a fogyasztók magas színvonalon történő kiszolgálását és ezen keresztül a nyereségességet. (Mills és Friesen szerint a tanuló szervezet „olyan (szervezet), ami képes egyenletes belső innováció, illetve 'tanulás' fenntartására, a minőség javítása, a fogyasztói vagy beszállítói kapcsolatok fejlesztése, az üzleti stratégia hatékonyabb megvalósítása és a nyereségesség fenntartása érdekében.")
A tanuló szervezet nyílt kommunikációs rendszerrel rendelkezik, emellett a tudás melletti elkötelezettséggel és a megújulás mechanizmusával a szervezeten belül; nyitottsággal új elképzelések, ötletek irányában, származzanak azok a szervezeten belülről vagy kívülről; és minimális hierarchiát tart fenn.
4. A szervezetnek meg kell könnyítenie a gyors döntéshozatalt A gyorsan változó technológia és versenytényezők megkövetelik, hogy a vállalatvezetők a versenyben tett lépéseket képesek legyenek gyorsan meghozni. A 'gyors döntéshozatal' feltétele, hogy a szervezetnek minimális bürokráciája, minimális személyzete, hatékony kommunikációs rendszerei, jó adatbázisai, hatékony adatgyűjtési rendszerei és jól képzett alkalmazottai legyenek.
5. A modern szervezeteket innovációra és kreatív rombolásra kell tervezni Tom Peters kijelentése, miszerint: „sok vállalkozás kezd a divat-üzletágban működőkhöz hasonlítani: rövid szállítási ciklus alatt, szegmentált piacokra, innovatívan fejlesztenek ki, termelnek és dobnak piacra új termékeket és szolgáltatásokat.”, jelzi, hogy a vállalatokat úgy kell megszervezni, hogy bátorítsa az innovációt és elősegítse a gyors változásokat. Minden szervezetnek bele kell építeni felépítésébe a változás kezelését.
Az ilyen szervezetek várhatóan decentralizáltak, hálózatos felépítésűek lesznek, minimális központot és funkcionális személyzetet tartanak fenn.
6. A modern vállalatnak fel kell ismernie a munkacsoport-alkotás szükségességét A tudáson, ismereteken alapuló üzleti vállalkozásokban minden alkalmazott felelős döntéshozóként tevékenykedik. A vállalkozások tehát az egyenlők, a kollégák és társak szervezeteivé válnak. Ezért az új struktúráknak rugalmasnak kell lenniük és elősegíteni azt a képességet, hogy az eltérő tehetséggel és tudással rendelkező alkalmazottakból önállóan működő munkacsapatokat szervezzenek (autonóm munkacsoport).
7. Valamennyi üzleti vállalkozásnak a fogyasztónak nyújtandó értékre kell összpontosítania A vállalkozás, ill. annak minden szervezeti egysége a fogyasztókra összpontosít azáltal, hogy a versenytársakénál jobb termékeket és szolgáltatásokat nyújt számukra. A vállalatoknak tehát a termékeik és szolgáltatásaik kapcsán nem csupán saját, de a fogyasztóik céljaira is összpontosítaniuk kell. (Pl.: alacsonyabb költségek, alacsonyabb készletszint, gyorsabb termékciklus és javított minőség, stb.). A fogyasztói értékben ugyanis a teljes minőség, a vevő-elégedettség és az ár a legfontosabb elem.
8. Minden szervezetnek olyan 'laposnak és soványnak' kell lennie, amennyire lehetséges Az információs technológia fejlődése és az új menedzsment módszerek hatására a szervezeti felépítésben a 'sovány, lapos' szervezetek felé haladás figyelhető meg („lapítsd le a piramist!”). Az ilyen horizontális szervezetben a munkát elsődlegesen kis számú – az alkalmazottak tevékenységét a beszállítók és vásárlók igényeivel és képességeivel összekapcsoló – üzleti folyamat (fő folyamatok!) köré szervezik.
A munka irányítását inkább csapatok, és nem személyek végzik, és a teljesítmény folyamatos javítására koncentrálnak.
2. A szervezetnek tekintetbe kell vennie a vállalat fő folyamatait A modern szervezeti tervezésben nem elég csak a szervezeti célra, hanem a vállalat fő folyamataira is kell koncentrálni. A fő folyamat az események olyan sorozata, amely a fogyasztó kiszolgálásában, vagy a vállalat nyereségességében a kívánatos eredményt hozza. A fő folyamatok elemzése megmutatja, hogy a termékek és a szolgáltatások hogyan kerülnek eljuttatásra a fogyasztóhoz. (Az alapvető elképzelés az, hogy egy vállalat 4-5 olyan fő folyamattal rendelkezik, amelyek a cég létezése és nyereségessége szempontjából életbevágó fontosságúak.)
3. Az ismeretek elsődleges erőforrást képeznek Egy cég viszonylagos sikerességét az határozza meg, hogy hogyan használja ki a rendelkezésére álló tudást/ismereteket. A tudás/ismeretek elsődleges erőforrásként való felfogása azt jelenti, hogy a struktúrának támogatnia kell a vállalat, mint 'tanuló szervezet' fogalmát. A szervezetek feladata ennek a tudásnak/ismereteknek olyan módon való összpontosítása (ezt kell szolgálnia a struktúrának), ami biztosítja a fogyasztók magas színvonalon történő kiszolgálását és ezen keresztül a nyereségességet. (Mills és Friesen szerint a tanuló szervezet „olyan (szervezet), ami képes egyenletes belső innováció, illetve 'tanulás' fenntartására, a minőség javítása, a fogyasztói vagy beszállítói kapcsolatok fejlesztése, az üzleti stratégia hatékonyabb megvalósítása és a nyereségesség fenntartása érdekében.")
A tanuló szervezet nyílt kommunikációs rendszerrel rendelkezik, emellett a tudás melletti elkötelezettséggel és a megújulás mechanizmusával a szervezeten belül; nyitottsággal új elképzelések, ötletek irányában, származzanak azok a szervezeten belülről vagy kívülről; és minimális hierarchiát tart fenn.
4. A szervezetnek meg kell könnyítenie a gyors döntéshozatalt A gyorsan változó technológia és versenytényezők megkövetelik, hogy a vállalatvezetők a versenyben tett lépéseket képesek legyenek gyorsan meghozni. A 'gyors döntéshozatal' feltétele, hogy a szervezetnek minimális bürokráciája, minimális személyzete, hatékony kommunikációs rendszerei, jó adatbázisai, hatékony adatgyűjtési rendszerei és jól képzett alkalmazottai legyenek.
5. A modern szervezeteket innovációra és kreatív rombolásra kell tervezni Tom Peters kijelentése, miszerint: „sok vállalkozás kezd a divat-üzletágban működőkhöz hasonlítani: rövid szállítási ciklus alatt, szegmentált piacokra, innovatívan fejlesztenek ki, termelnek és dobnak piacra új termékeket és szolgáltatásokat.”, jelzi, hogy a vállalatokat úgy kell megszervezni, hogy bátorítsa az innovációt és elősegítse a gyors változásokat. Minden szervezetnek bele kell építeni felépítésébe a változás kezelését.
Az ilyen szervezetek várhatóan decentralizáltak, hálózatos felépítésűek lesznek, minimális központot és funkcionális személyzetet tartanak fenn.
6. A modern vállalatnak fel kell ismernie a munkacsoport-alkotás szükségességét A tudáson, ismereteken alapuló üzleti vállalkozásokban minden alkalmazott felelős döntéshozóként tevékenykedik. A vállalkozások tehát az egyenlők, a kollégák és társak szervezeteivé válnak. Ezért az új struktúráknak rugalmasnak kell lenniük és elősegíteni azt a képességet, hogy az eltérő tehetséggel és tudással rendelkező alkalmazottakból önállóan működő munkacsapatokat szervezzenek (autonóm munkacsoport).
7. Valamennyi üzleti vállalkozásnak a fogyasztónak nyújtandó értékre kell összpontosítania A vállalkozás, ill. annak minden szervezeti egysége a fogyasztókra összpontosít azáltal, hogy a versenytársakénál jobb termékeket és szolgáltatásokat nyújt számukra. A vállalatoknak tehát a termékeik és szolgáltatásaik kapcsán nem csupán saját, de a fogyasztóik céljaira is összpontosítaniuk kell. (Pl.: alacsonyabb költségek, alacsonyabb készletszint, gyorsabb termékciklus és javított minőség, stb.). A fogyasztói értékben ugyanis a teljes minőség, a vevő-elégedettség és az ár a legfontosabb elem.
8. Minden szervezetnek olyan 'laposnak és soványnak' kell lennie, amennyire lehetséges Az információs technológia fejlődése és az új menedzsment módszerek hatására a szervezeti felépítésben a 'sovány, lapos' szervezetek felé haladás figyelhető meg („lapítsd le a piramist!”). Az ilyen horizontális szervezetben a munkát elsődlegesen kis számú – az alkalmazottak tevékenységét a beszállítók és vásárlók igényeivel és képességeivel összekapcsoló – üzleti folyamat (fő folyamatok!) köré szervezik.
A munka irányítását inkább csapatok, és nem személyek végzik, és a teljesítmény folyamatos javítására koncentrálnak.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése