Douglas McGregor az, aki két alternatív útját írta le annak,
ahogyan a vezető értelmezheti a munkavégző embert a szervezeten belül, és
megállapítja, hogy a vezető viselkedését nagyban befolyásolni fogja az, miként
vélekedik az emberi természetekről. "X" és "Y" elméletében
tulajdonképpen a hagyományos és a Human Relations 'vezetési modell'
alapjellemzőit, a két modell munkavégző emberrel kapcsolatos feltételezéseit
hasonlítja össze.
X-elmélet :
-az ember eredendően lusta, ösztönözni kell, s a pénz az egyetlen eszköz, amivel motiválni lehet
-ezért a legtöbb embert kényszeríteni, ellenőrizni, irányítani és büntetéssel fenyegetni kell azért, hogy erőfeszítést tegyen a szervezet céljai érdekében
-Az átlagember szereti, ha irányítják, igyekszik elhárítani a felelősséget, kicsi az ambíciója
=> magas szervezeti struktúra
Y elmélet :
-az ember nem idegenkedik a munkától, ha elkötelezi magát szervezeti célok iránt akkor képes magát irányítani és ellenőrizni, keresi a felelősséget. Ez az elkötelezettség azon is múlik, hogy a szervezet milyen jutalmat kínál cserébe
-az átlagember megfelelőfeltételek között felvállalja, sőt, keresi a felelősséget
–az ambícióhiány ált. a tapasztalat következménye
-az emberek többségének van kezdeményezőkészsége, leleményessége, kreativitása, s ezeket készek a szervezet problémáinak megoldása érdekében használni
=> lapos szervezeti struktúra
Lapos struktúrát a kis hatókör, a vezetőjogkörének egy részét kénytelen átadni a beosztottjainak
-az ember eredendően lusta, ösztönözni kell, s a pénz az egyetlen eszköz, amivel motiválni lehet
-ezért a legtöbb embert kényszeríteni, ellenőrizni, irányítani és büntetéssel fenyegetni kell azért, hogy erőfeszítést tegyen a szervezet céljai érdekében
-Az átlagember szereti, ha irányítják, igyekszik elhárítani a felelősséget, kicsi az ambíciója
=> magas szervezeti struktúra
A szintek száma a hatókör növekedésével csökken, a létszám növekedésével nő.
A bürokratikus modellt a magas struktúra jellemzi
Y elmélet :
-az ember nem idegenkedik a munkától, ha elkötelezi magát szervezeti célok iránt akkor képes magát irányítani és ellenőrizni, keresi a felelősséget. Ez az elkötelezettség azon is múlik, hogy a szervezet milyen jutalmat kínál cserébe
-az átlagember megfelelőfeltételek között felvállalja, sőt, keresi a felelősséget
–az ambícióhiány ált. a tapasztalat következménye
-az emberek többségének van kezdeményezőkészsége, leleményessége, kreativitása, s ezeket készek a szervezet problémáinak megoldása érdekében használni
=> lapos szervezeti struktúra
Lapos struktúrát a kis hatókör, a vezetőjogkörének egy részét kénytelen átadni a beosztottjainak
Alapvető feltevései:
1. az alkalmazottakat elsősorban szociális szükségleteik
motiválják, és identitásérzést nyernek egymással való kapcsolataikból,
2. a munkások érzékenyebben reagálnak a társaik felől jövő
szociális, társadalmi erőkre (csoporthatás), igényekre, mint a menedzsment
pénzbeli ösztönzőire, szabályaira és szabályzataira,
3. a munkások azoknak a vezetőknek az utasításaira reagálnak
pozitívan, akik segítik őket igényeik, szükségleteik kielégítésében.
4. a beosztottak többnyire teljesítik a magas
teljesítményelvárásokat, ha azt várják tőlük,
és ha ehhez kellő támogatást kapnak (továbbképzés, nagyobb önállóság, stb.
Összefoglalva :
az
emberközpontú irányzatok (elméletek) mondanivalóját, azt látjuk, hogy a
munkacsoportok, a menedzser beállítódása, magatartása, vezetési stílusa,
valamint az alkalmazottak emberi és társadalmi szükségletei (emberi
kapcsolatok) fontosságát, és a szervezet társadalmi környezetének az elvégzett
munka mennyiségére és minőségére való hatását hangsúlyozzák.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése