IT, BI, DWH, DM, AI

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: január, 2017

Fénykép és térkép funkciók összevonása

Nagyítás, kicsinyítés, kis képen mozgás követés, háttérre helyezés pozícióba állítás funkciók megvalósítása pl. gmap api segítségével. H1Z1map Mo. Török megsz. Tesco minta Eu. növények Eu. Állatok H1Z1Gömb Hogyan is néz ki ez forráskód szinten: <!DOCTYPE html> <html> <head> <meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=UTF-8"/> <meta name="viewport" content="initial-scale=1.0, user-scalable=no" /> <style type="text/css"> html, body { width:100%; height:100%; padding: 0; margin: 0; background: white; } #map { width: 100%; height: 98%; padding: 0; margin: 0; } </style>  <script type="text/javascript" src="http://maps.googleapis.com/maps/api/js?sensor=false"></script> <script...

További információk

Üzleti logika építés elve

A hagyományos üzleti logika elve a sok feltétel vizsgálat, kiértékelési algoritmus elágazásai (IF-ágak), súlytényezők egyéb művelet elemek együttese határozza meg a beavatkozási értéket (megadja a probléma megoldás lehetőségét) A beavatkozási érték és a beavatkozási művelet elvégzi a várt tevékenységet (megoldja a problémát).. A modern üzleti logika már inkább osztályozás, regresszió, korreláció vizsgálatok, döntési fák használata és tanulási algoritmusokkal építkezik. Nézzük meg mik is ezek: Egy döntési fa (decision tree) bemenetként egy attribútumokkal (attributes) leírt objektumot vagy szituációt kap, és egy „döntést” ad vissza eredményként – a bemenetre adott válasz jósolt értékét. A bemeneti attribútumok lehetnek diszkrétek vagy folytonosak. A kimeneti érték szintén lehet diszkrét vagy folytonos; egy diszkrét értékkészletű függvény tanulását osztályozás (classification) tanulásnak, míg a folytonos függvény tanulását regressziónak (regression) nevezzük....

További információk

A modern vállalati szervezet jellemzői

1. Egyértelműen a szervezeti célra kell összpontosítani Az 1990-es években a vállalatok 'jobban összpontosítóvá' válnak. Az új szervezeti struktúrák kialakításakor tipikusan a szervezetek feladatainak világos meghatározásából indulnak ki (’küldetésükre’ összpontosítanak), és a szervezetet a feladatoknak megfelelően alakítják. Párhuzamosan kis, független szervezeti egységekre oszlanak, alvállalkozókkal szerződnek, és számos különböző szövetséget kötnek.(Felismerték ugyanis, hogy a versenyelőnyök forrása abban rejlik, hogy a vállalat képes-e fő tevékenységének, speciálisan kiválasztott piaci területeken való, sikeres alkalmazására.) 2. A szervezetnek tekintetbe kell vennie a vállalat fő folyamatait A modern szervezeti tervezésben nem elég csak a szervezeti célra, hanem a vállalat fő folyamataira is kell koncentrálni. A fő folyamat az események olyan sorozata, amely a fogyasztó kiszolgálásában, vagy a vállalat nyereségességében a kívánatos eredményt hozza. A fő folyamato...

További információk

Menedzsment elvek

Célmegegyezésen alapuló vezetés (Management by Objectives) Az MbO, amit Megegyezéses eredménycélokkal történő vezetésnek (MEV) is neveznek, a célkitűzés vezetői funkciót helyezi előtérbe. Az elöljárók, az alárendelt vezetők, illetve a munkatársak külön-külön meghatározzák saját részcéljukat. Ezután közösen egyeztetik őket (mindenki a közvetlen felettesével) és megállapodnak azok kötelező érvényéről a munkafeladatokra és a munkamenetre vonatkozóan. Különösen a teljesítményértékelés és –elbírálás, valamint az irreális célok revíziója szempontjából fontos ez az eredeti közös célmegegyezés. E vezetési koncepció (modell) fő jellemzője tehát az, hogy a vállalat munkatársai olyan célok megvalósításán munkálkodnak, amelyeknek a kidolgozásában maguk is részt vettek. Delegáláson alapuló vezetés (Management by Delegation) Az MbD - elvet feladatátvitelen (delegálás) alapuló vezetésnek is nevezik. Ez az elv azt hangsúlyozza, hogy milyen nagymértékben mentesíthető a vezető a személyes befo...

További információk

Munkahelyi szervezet : z elmélet

William Ouchi és a Z - elmélet A szervezeti kultúrán keresztüli megközelítés egyik kiemelhető felfogása William Ouchi nevéhez fűződik. Ouchi az 1980-as évek elején kezdte népszerűsíteni saját kutatása eredményeit, amelyeket az ún. „Z” elméletében foglalt össze. Kutatásában a „nyugati” (amerikai) és a japán menedzsmentmódszerek és –gyakorlat különbségeit vizsgálta. Megfigyelései alapján olyan rugalmas vezetési magatartást javasol a sikerre és a versenyképesség megőrzésére „éhes” menedzsment számára, amely hatékonyan egyesíti a japán és az amerikai „vezetési modell” erősségeit, de emellett nem feltétlenül a profitmaximumot, hanem a társadalmi célkitűzések megvalósítását tartja elsődleges célnak. A „Z” elmélet hangsúlyozott elemei: - hosszabb távú (tartós) foglalkoztatás és gondoskodás az alkalmazottakról, - a személyzetfejlesztés rotációs („többszakmás” előmeneteli) rendszerének alkalma...

További információk

Munkahelyi szervezet : x y elmélet

Douglas McGregor az, aki két alternatív útját írta le annak, ahogyan a vezető értelmezheti a munkavégző embert a szervezeten belül, és megállapítja, hogy a vezető viselkedését nagyban befolyásolni fogja az, miként vélekedik az emberi természetekről. "X" és "Y" elméletében tulajdonképpen a hagyományos és a Human Relations 'vezetési modell' alapjellemzőit, a két modell munkavégző emberrel kapcsolatos feltételezéseit hasonlítja össze. X-elmélet : -az ember eredendően lusta, ösztönözni kell, s a pénz az egyetlen eszköz, amivel motiválni lehet -ezért a legtöbb embert kényszeríteni, ellenőrizni, irányítani és büntetéssel fenyegetni kell azért, hogy erőfeszítést tegyen a szervezet céljai érdekében -Az átlagember szereti, ha irányítják, igyekszik elhárítani a felelősséget, kicsi az ambíciója => magas szervezeti struktúra A szintek száma a hatókör növekedésével csökken, a létszám növekedésével nő. A bürokratikus modellt a magas struktúra jel...

További információk

Kommunikáció alapjai

Kommunikáció – információcsere; a kölcsönösség a lényege; akarva, nem akarva hatni akarunk a másikra; az egész világrendszerben van egy nagy információcsere, amit mi az emberi kommunikációra leszűkítve értelmezünk Emberi kommunikáció alapja – beszélünk verbális és nem verbális kommunikációról Nem verbális – megjelenés, kinézet, első benyomás; ez a személyészlelés alapja; valakit megnézek és ítéletet alkotok róla máris, azaz a külső megjelenésből a másik tulajdonságaira következtetek. Ez sokszor téves; Kommunikáció kezdete – kommunikátor ad egy üzenetet, ami a csatornán keresztül eljut a befogadóhoz. A befogadó ezt az üzenetet valamilyen módon értelmezi. A jó értelmezéshez kell: korábbi tapasztalat és visszacsatolás. A korábbi tapasztalat „beviheti az embert az erdőbe”. Visszacsatolásnál, ha jól kérdezek kapok információt, másfelől magamnak is gondolkodási időt tudok adni. Kommunikáció – metakommunikáció viszonya – A kommunikációnál a tartalom a fontos; A metakommu...

További információk

Relaxáció alapjai

Relaxáció –> lazítás. Fontos a kellő technika ismerete, a saját élmények és a rendszeres ellenőrzés. Nem csupán egy technikáról van szó, hanem a terapeuta teljes személyiségének részvételével végbemenő terápiás folyamatról. Relaxáció – azok a gyógyító eljárások, amelyek a pszichotónus áthangolása segítségével a pszichovegetatív egyensúly kialakítására törekednek. orvosi értelemben – pszichoszomatikus gyógyító eljárás – az izomtónus-szabályozásnak van alapvető szerepe fiziológiailag – pihentető, regeneratív hatású pszichológiailag – kellemes emocionális állapot, feszültségmentes nyugalom A relaxáció nem pusztán tehetetlen állapot, hanem a felesleges túlfeszülések megszüntetését jelenti. Az ellazulás a test, a szellemi és közérzeti állapot megnyugvása, ami nem jelent passzivitást, vagy teljes ürességet. Fajtái - izom ellazítása a cél – jacobsoni progresszív relaxációs eljárások - mozgásharmónia visszaállítása a cél – ...

További információk