Menedzsment elvek

Célmegegyezésen alapuló vezetés (Management by Objectives)

Az MbO, amit Megegyezéses eredménycélokkal történő vezetésnek (MEV) is neveznek, a célkitűzés vezetői funkciót helyezi előtérbe. Az elöljárók, az alárendelt vezetők, illetve a munkatársak külön-külön meghatározzák saját részcéljukat. Ezután közösen egyeztetik őket (mindenki a közvetlen felettesével) és megállapodnak azok kötelező érvényéről a munkafeladatokra és a munkamenetre vonatkozóan. Különösen a teljesítményértékelés és –elbírálás, valamint az irreális célok revíziója szempontjából fontos ez az eredeti közös célmegegyezés. E vezetési koncepció (modell) fő jellemzője tehát az, hogy a vállalat munkatársai olyan célok megvalósításán munkálkodnak, amelyeknek a kidolgozásában maguk is részt vettek.

Delegáláson alapuló vezetés (Management by Delegation)

Az MbD - elvet feladatátvitelen (delegálás) alapuló vezetésnek is nevezik. Ez az elv azt hangsúlyozza, hogy milyen nagymértékben mentesíthető a vezető a személyes befolyásolás (ráhatás) időrabló napi funkciója alól a szervezés funkció által. Ehhez szükséges a feladatok minél szélesebb körű, tendenciaszerű, folyamatos átvitele a hierarchia alsó szintjeire, illetve munkatársaira (többek között a munkaköri leírásokkal). Természetesen elengedhetetlen a feladatokhoz tartozó kompetenciák (pl. döntési hatáskörök és jogok) és a felelősség átvitele is. (Az MbD - elv lényegéhez tartozik azon elvárás is, hogy a munkatársakat nem szabad az elöljáróknak egyedi megbízásokkal hatáskörükben gátolni és demotiválni.) Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a vezetői ellenőrzés feladata nem ruházható át, az kizárólagos vezetői tevékenységnek minősül.

Kivételeken alapuló vezetés (Management by Exceptions)

Az MbE, vagyis a kivételelvűségen alapuló vezetés, a döntéshozatal és az összehasonlítás vezetési funkciókat hangsúlyozza. A munkatársaknak csak a munkafolyamatban fellépő kivételekről kell informálniuk az elöljárókat. A munkatársak feladataira vonatkozóan nemcsak normál esetekben, illetve normál célokat fektetnek le, hanem megjelölik az elfogadható eltérés-tartományt is. Amennyiben ezt átlépik, a kivételes eset fennállása által jogosulttá válnak arra, hogy bevonják a folyamatba az elöljárót. (Ez az eset hasonlóságot mutat az MbO - hoz, de formáját tekintve a Management by Delegation-hoz is.) Az MbE nehézségeket okozhat, ha a feladatkörök kevésbé statikusak, inkább innovatívak, és ha kötelező az informális kommunikáció.

Motiváción alapuló vezetés (Management by Motivation)

Ez a kifejezés nem annyira kiforrott szabályozókat, viselkedési normákat és technikákat jelent a vezetési koncepció számára, sokkal inkább utal arra, milyen nagy jelentősége van a sikeres teljesítményben annak, ha a vezetők a munkafolyamatban résztvevők igényeit figyelembe veszik. A munkával való megelégedettség és a teljesítménykészség motivációval (vagy pontosabban motiválással) ösztönözhető. Ilyen tekintetben a beavatkozás és a tény-meghatározás funkciók igényeket figyelembe vevő, érzékeny kialakítása fontos szerepet játszik az MbM - ben.

Eredményeken alapuló vezetés (Management by Results)

Az eredményorientált vezetés szintén vezérlőelve lehet a vezetőnek. Az MbO - hoz hasonlóan az MbR is erőteljesen a célkitűzés vezetési funkcióra koncentrálja a vezető cselekedeteit. Mindazonáltal szükséges definiálni az „eredményelvárások”-at, illetve az eredmény-megegyezések”-et is.  „Results” kifejezés az elvárt eredményhez szükséges konkrét teljesítmény-specifikációhoz kell, hogy elvezesse a résztvevőket. Fontos viszont hogy ne fennkölt és absztrakt célokat fogalmazzanak meg a gyors látszatmegegyezések elérése érdekében.

Rendszerorientált vezetés ( Management by System)

A rendszerorientált vezetés (MbS) a rendszerben való gondolkodás és a kibernetika felé tekintget. Eszerint a vezetési helyzetekkel (alrendszerek és környezeti hatások) a vezetési funkciókat és a vezetési folyamatot átláthatóvá, ez által vezérelhetővé kell tenni. A vállalat mint rendszer nagyon sok alrendszerre tagolódhat.

A leglényegesebbek, pl.:

-          termelési (szolgáltatási) alrendszer,

-          ellátási alrendszer (pl. beszerzés, értékesítés, szállítás, PR, stb.),

-          alkalmazkodási alrendszer (pl. piackutatás, versenykörnyezet elemzés, stb.),

-          koordinációs alrendszer, stb.

Az MbS - elv nyitottsága lehetővé teszi és ösztönzi azt, hogy más Mby…-elveket is integráljon magába.

Projekteken alapuló vezetés (Management by Projects)

A ”Manegement by Projects” az „új” projektorientált vállalatok központi menedzsment stratégiája. A projektorientált vállalatok kis és nagy, belső és külső, egyszeri és megismételhető projekteket valósítanak meg annak érdekében, hogy a dinamikus vállalkozói környezet új lehetőségeit és esélyeit kihasználhassák. A különböző projektfajták megvalósításához differenciált projektmenedzsment-elvekre van szükség. A projektsiker elengedhetetlen feltétele a projektek rendszeres (globális, valamennyi rendszert magába foglaló) szemlélete és az új módszerek alkalmazása. Az MbP többet jelent, mint csupán a projektmenedzsment-módszerek felhasználását.

Ismertetőjegye mindenek előtt:

-          áttérés a hierarchikus vonalvezetésű szervezetről a rugalmas projektszervezetre,

-          a projektmegbízásokhoz igazodó (projektorientált) a vezetői gondolkodás,

-          az eredményorientáltság (MbR), a projektkultúra kifejlesztése és ápolása.

(Többek között még közigazgatási szervezetek is próbálkoznak „közigazgatási menedzsment by Project”-tel; dicséretes kísérletek folynak ezen a téren minden strukturális és jogi nehézségek ellenére.)

Részvételi vezetés (Management by Participation)

Az új technológiák, a vállalati tevékenység összetettségének növekedése, a munkaerő kvalifikáltságának összetételének változása és érdekérvényesítő képességük erősödése a technikai, gazdasági szempontokkal szinte egyenrangúvá tette a vezetésben is a szociális folyamatokat. A vállalatvezetés – a motiváció és hatalomelméleti kutatók tanácsára és saját tapasztalataiból – megértette, hogy az alárendeltek részvétele a vezetésben a „rendszerre” nézve kedvező lehet. A részvétel „olyan követelmény a vállalati szervezetekkel szemben, amelynek megvalósítása az információkhoz és a döntéshozáshoz való hozzáférést jelenti”.

-          A figyelem középpontjában elsősorban a közvetlen részvételi formák állnak. Ezen belül, pl.:

-          vezetési tevékenységek delegálása,

-          az alárendeltek bevonása a döntéshozatalba,

-          az alárendeltek által megvitatott és elfogadott javaslatok figyelembevétele,

-          információk eljuttatása az alárendeltekhez, stb.

A részvételi vezetés jelentőségét elsősorban annak pozitív hatásaival magyarázzák, miszerint az javítja a motiváltságot, a teljesítményt és az elégedettséget.

Generációk:

A Veteránok : 1920 és 1939 között születettek,        (19 év)

A Baby Boom-korszak 1940 és 1959 között születtek.    (19 év)

Az X generációhoz az 1960 és 1979 között születettek. (19 év)

Az Y generációba az 1980 és 1995 között,              (15 év)

A Z generációba pedig az 1996 és 2007 között születetteket (11 év)

 Az alfa generáció tagjai 2007 után születtek.         (12 év 2019 évre vonatkoztatva)