IT, BI, DWH, DM, AI

  Bitfaragó a nyugdíj kapujában: Mire jó az AI, ha nem receptet akarsz generálni? Ha a mainstream médiát hallgatjuk, a mesterséges intelligencia arra való, hogy tízévesek rajzfilmes avatárt csináljanak magukból, vagy irodisták kérjenek tőle udvarias elutasító levelet a főnöküknek. Egy évtizedekig terminálokon, relációs adatbázisokon, műszerfalakon és forrasztópákán edződött műszaki agynak viszont az AI nem csodafegyver és nem játék, hanem egy végtelen türelmű junior fejlesztő, digitális laborasszisztens és fordított mérnöki segédeszköz . Nézzük meg pontról pontra, hogyan állítható hadrendbe a technológia egy tapasztalt, kódoló és túrázó műszaki ember műhelyében. 1. Kódolás: Python és Android fejlesztés turbófokozaton Nem kell mindent a nulláról legépelni, és a dokumentációk böngészése sem viszi el a fél napot: Gyors refaktorálás és boilerplate: Pár másodperc alatt megírja a Room adatbázis migrációs szkriptjét Kotlinban, vagy összeállítja a Pandas/GeoPandas pipeline-t a túraadatok ...

  Hogyan lehet egy 65 éves műszaki érdeklődésű férfiból AI-val felturbózott szaki (fotós, barkácsoló, túrázó, videós és hobbiprogramozó)? Avagy: amikor az ember már nem akar minden csavart saját kezűleg meghúzni, de azért szeretné tudni, milyen menetemelkedésű az a csavar, és miért nem oda való, ahová éppen be akarja tekerni. Van egy tévhit a mesterséges intelligenciával kapcsolatban: az AI elsősorban a fiatalok, az informatikusok, a programozók és a technológiai cégek játékszere. Ez nagyjából akkora tévedés, mint azt gondolni, hogy a GPS csak azoknak való, akik nem tudnak térképet olvasni. Sőt, szerintem éppen azok tudják a legtöbbet kihozni a mesterséges intelligenciából, akik már rendelkeznek valamivel, amit nem lehet egyetlen alkalmazás letöltésével megszerezni: élettapasztalattal, műszaki gondolkodással, problémamegoldó képességgel és egészséges kételkedéssel. Nézzünk egy érdekes élethelyzetet! Adott egy 65 éves, műszaki beállítottságú férfi. Szeret fényképezni, barkácsolni, t...