Tábla (Table):
a logikai adattárolás alapegysége, amely sorokból és oszlopokból áll. Megfeleltethető egy relációnak. A táblát egyértelműen azonosíthatjuk a tábla nevével (pl. SCOTT.EMP). Az oszlopokat a nevük, a típusuk és a méretük jellemzi. Egy táblában csak egyféle típusú adatrekordot tárolhatunk. A sorok sorrendje lényegtelen. Egy tábla létrehozásakor meg kell adni a tábla nevét, valamint a tábla oszlopainak nevét, típusát és méretét. Az alábbi ábra egy táblát, és az abban tárolt adatokat mutatja.
Nézet (View):
egy vagy több táblából összeszerkesztett adatok megjelenítésére alkalmas felhasználói objektum. Felfogható úgy is, mint egy tárolt lekérdezés; se nem tartalmaz, se nem tárol (fizikailag) adatot, csak származtatja az adatokat azokból a táblákból, amelyeken értelmezték. Az ilyen táblákat hívjuk a nézet alaptábláinak (base table, master table).
Számláló (Sequence):
sorfolytonos, egyedi számgenerátor. Általában valamilyen egyedi azonosító létrehozására használjuk. Fontos, hogy értéke nem tranzakció-orientált, tehát pl. egy rollback művelet nem módosítja a számláló értékét.
Szinonima (Synonim):
egy táblára, nézetre vagy számlálóra több név is megadható a szinonimák segítségével. Lehetőségünk van tehát rövidíteni vagy átlátszóvá tenni az egyes objektumok tárolási helyét. Van nyilvános (public) és rejtett (private) szinonima is. A nyilvános szinonima mindenki számára hozzáférhető, míg a rejtett szinonima csak a felhasználók egy meghatározott körének érhető el. A nyilvános szinonima létrehozása és eldobása speciális jogokhoz köthető.
Index (Index):
adatokhoz való hozzáférést (általában) gyorsító eszköz – az Oracle-ben alapesetben egy B* fa. Az esetek többségében olyan táblaoszlop(ok)ra érdemes ilyet létrehozni, amelyre gyakran fogalmazunk meg keresési feltételt. Az indexek automatikusan létrejönnek mindazokra az oszlopokra, amelyekre már a tábla megadásakor megköveteljük az egyediséget. Az indexek frissítését a rendszer automatikusan elvégzi. Az index lehet összetett, azaz több mezőből álló index is, ilyenkor érdemes a nagy kardinalitású oszlopokat az attribútumlista elejére venni. Az indexek létrehozása konkrét esetekben (éles, erőforrásigényes környezetekben) gondos tervezői munkát igényel, gondatlan megválasztása lassíthatja a működést.
Kapcsolódási pont (Database Link):
olyan szinonima, amelyen keresztül nem objektumokat, hanem adatbázisokat érhetünk el. Említettük, hogy egy szerverszámítógép több adatbázist is tartalmazhat, sőt lehetnek akár elosztott, azaz több, különböző számítógépen tárolt, azonban adatait tekintve összefüggő adatbázisok is. Ilyen esetekben szükségünk lehet kapcsolódási pontok definiálására.
Adatszótár (Data Dictionary):
csak olvasható táblák és nézetek gyűjteménye, amelyek a rendszer mindenkori állapotát rögzítik. Ennek megfelelően megtalálható benne, hogy milyen felhasználók vannak a rendszerben, azok mely objektumokhoz férhetnek hozzá; milyen kényszereket kell érvényesíteni az egyes mezőkre; milyen alapértékek vannak beállítva az egyes oszlopokra; mennyi helyet foglalnak az egyes objektumok, mennyi hely van még szabadon; ki, mikor lépett be az adatbázisba és mit módosított vagy nézett meg stb.
Séma (Schema):
egy adott felhasználó saját objektumainak összességét nevezzük sémának, vagy a felhasználó sémájának. A felhasználó és sémája között 1-1 értelmű megfeleltetés áll fenn. Az objektumok elérhetőségét a jogosultsági rendszer beállításai korlátozhatják, amelyek a felhasználóra ill. a felhasználók csoportjaira vonatkoznak, ily módon az egyes felhasználók számára biztosítható a sémáikon kívüli objektumok elérése is.
Klaszter (Cluster):
az azonos kezelési vagy hozzáférési módot igénylő adatokat érdemes egyetlen csoportba, fizikai helyre tenni. Ha az összetartozó adatok fizikailag „közeli” helyeken vannak, akkor adatbehozatalkor a hozzáférési idő jelentősen csökkenhet. Tehát a csoportokba szervezéssel a hatékonyságot lehet növelni.
Tárolt eljárások (Stored Procedures, Functions, Packages):
az adatbázisban tárolt, és ott futtatható objektumok összessége. Az adatbázis táblahelyeiben lehetőség van (célszerűen a széles körben használt) szerveren futó, végrehajtható objektumok (pl. PL/SQL, Java, illetve megfelelő beállítások esetén egyéb forrásnyelvi, ún. programok/programrészletek) tárolására is. Az Oracle rendszer installálásakor számos „gyári” tárolt eljárás kerül telepítésre, amelyek pl. megkönnyítik a rendszer adminisztrálását, fejlesztését.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése