MI és az ágensek kapcsolata, jellemzői
Ahhoz, hogy megértsük a Mesterséges Intelligencia (AI) és az AI Agensek (AI Agents) közötti különbséget és kapcsolatot, érdemes egy rendszerelméleti megközelítést alkalmaznunk.
1. Az Alapfogalmak és a Kapcsolat: "Az Agy" vs. "A Cselekvő"
Sokan szinonimaként használják a két fogalmat, pedig rendszertervezői szemmel drasztikus különbség van köztük a működési logikában (workflow).
Mesterséges Intelligencia (A Passzív Tudásbázis)
A klasszikus AI modell (legyen az egy LLM, mint a GPT-4, vagy egy osztályozó algoritmus) passzív.
Működése: Input $\rightarrow$ Feldolgozás $\rightarrow$ Output.
Jellemzője: Csak akkor csinál valamit, ha a felhasználó utasítja (promptolja). Nincs memóriája a munkameneten túl, és önállóan nem lép kapcsolatba a külvilággal.
Analógia: Olyan, mint egy zseniális lexikon vagy egy professzor, aki egy sötét szobában ül. Mindent tud, de csak akkor válaszol, ha kérdezel tőle, és nem tud kimenni a szobából, hogy kávét főzzön.
AI Agens (Az Autonóm Rendszer)
Az AI Agens egy szoftveres architektúra, amely egy AI modellt használ "agynak", de kiegészül eszközökkel és autonómiával.
Működése: Érzékelés $\rightarrow$ Gondolkodás (AI) $\rightarrow$ Cselekvés $\rightarrow$ Környezeti visszacsatolás.
Jellemzője: Célokat (Goal) kap, nem csak parancsokat. Képes döntéseket hozni, eszközöket használni (pl. webkeresés, kódolás, API hívás) és addig próbálkozik, amíg el nem éri a célt.
Analógia: Ez már nem csak a professzor, hanem a kutatócsoport vezetője, akinek van telefonja, internet-hozzáférése, asszisztensei, és ha azt mondod neki, hogy "szervezz le egy konferenciát", akkor önállóan intézkedik, amíg kész nincs.
Rendszerszervezői Képlet:
$$\text{AI Agent} = \text{AI Modell (LLM)} + \text{Memória} + \text{Eszközök (Tools)} + \text{Tervezés (Planning)}$$
2. Az AI Agensek Felépítése (Architektúra)
Egy rendszertervező szemével az ágens négy fő komponensből áll:
Profil (Profile/Persona): Az ágens szerepköre (pl. "Te egy senior Python fejlesztő vagy").
Memória (Memory):
Rövid távú: A jelenlegi feladat kontextusa.
Hosszú távú: Vekt adatbázisok (RAG), hogy emlékezzen korábbi tapasztalatokra.
Tervezés (Planning):
A nagy célt részfeladatokra bontja (pl. Chain of Thought).
Önreflexió (Self-reflection): Ellenőrzi, hogy jó úton jár-e.
Eszközök (Tools/Actions): A "kezek", amivel beavatkozik a világba (számológép, Google Search, Python interpreter, Jira API).
3. Agensek Típusai és Rendszerezése
Az ágenseket többféleképpen csoportosíthatjuk, a klasszikus elmélettől a modern generatív AI megoldásokig.
A. Komplexitás szerinti típusok (Russell & Norvig modellje)
Ez a klasszikus felosztás, amely az ágens belső logikájára fókuszál:
Egyszerű Reflex Ágensek (Simple Reflex Agents):
"Ha X történik, tedd Y-t." (If-Then szabályok).
Nem látják a történelmet, csak a pillanatnyi állapotot.
Példa: Termosztát.
Modell-alapú Reflex Ágensek:
Van belső állapotuk, emlékeznek a világ változására.
Példa: Önvezető autó sávtartó automatikája (tudja, merre mozdult az autó az előző pillanatban).
Cél-alapú Ágensek (Goal-based):
Nem csak reagálnak, hanem van egy jövőbeli állapot, amit el akarnak érni. Terveznek.
Példa: GPS navigáció (újratervez, ha dugó van, mert a cél a fontos).
Hasznosság-alapú Ágensek (Utility-based):
Nem csak elérik a célt, hanem optimalizálnak (a "legjobb", "leggyorsabb", "legolcsóbb" utat keresik).
Példa: Tőzsdei kereskedő algoritmus.
B. Modern Generatív AI Agensek (LLM alapú)
Ez a ma leginkább releváns felosztás az üzleti életben:
| Típus | Leírás | Példa |
| Single Agent | Egyetlen LLM példány, amely eszközökhöz fér hozzá. Általános feladatokra jó. | ChatGPT Plugins, AutoGPT. |
| Multi-Agent Systems (MAS) | Több, specializált ágens együttműködése. Különböző szerepkörök (pl. "Kódoló", "Tesztelő", "Termékmenedzser") beszélgetnek egymással a feladat megoldásáért. | CrewAI, Microsoft AutoGen, LangChain. |
| Autonomous Agent | Minimális emberi beavatkozással fut, saját magának generál részfeladatokat (loopban fut). | BabyAGI. |
4. Hatás és Összefüggések: Miért forradalmi ez?
Az ágensek megjelenése megváltoztatja a szoftverfejlesztést és az üzleti folyamatokat.
A "Chat" végétől a "Cselekvés" felé: Eddig a felhasználó beszélgetett a géppel. Most a gép dolgozik a felhasználónak.
Sztochasztikus folyamatok: Rendszerszervezőként ez kihívás. A hagyományos szoftver determinisztikus (ugyanarra a bemenetre mindig ugyanaz a kimenet). Az AI ágens "kreatív", néha hallucinálhat vagy más úton oldja meg a feladatot. Ez új tesztelési módszertanokat igényel.
Orkesztráció: A jövő nem egyetlen szupermodellről szól, hanem specializált ágensek zenekaráról (Orchestration), akiket egy "Karmester" ágens irányít.
5. Összegzés: A rendszertervezői nézet
Rendszerszervezőként az alábbi mátrixban érdemes gondolkodnod, amikor specifikálod a rendszert:
Környezet (Environment): Hol fog futni az ágens? (Web, zárt szerver, operációs rendszer?)
Érzékelők (Sensors): Milyen adatokhoz fér hozzá? (Email fiók olvasása, adatbázis query?)
Beavatkozók (Actuators): Mit engedünk meg neki? (Csak olvashat? Írhat kódot? Küldhet pénzt?) Ez a legfontosabb biztonsági kérdés!
Vezérlés (Control Policy): Mennyire legyen autonóm? (Ember a hurokban - Human-in-the-loop, vagy teljesen önálló?)
Példán keresztüli megismerés
A példához a szoftverfejlesztés területét fogom használni, mert itt a legkönnyebb elkülöníteni a hatásköröket. Ezt a mintát gyakran "Virtual Software House"-nak nevezik.
A technológiai alap lehet például a CrewAI vagy a Microsoft AutoGen keretrendszer.
A Konkrét Rendszer: "Automata Python Fejlesztő Csapat"
Képzeljünk el egy rendszert, aminek egyetlen mondatot adunk inputként: "Készíts egy kígyós játékot (Snake Game) Pythonban."
A rendszer nem egyetlen LLM-et kérdez meg, hanem felépítünk 3 specializált ágenst, akik egymásnak adják a munkát.
1. Az Architektúra Felépítése (Roles & Goals)
Itt definiáljuk az ágensek "személyiségét" (System Prompt) és az eszközeiket.
| Ágens Neve | Szerepkör (Role) | Cél (Goal) | Eszközök (Tools) |
| Agent A: Product Owner | Senior Projektmenedzser | A feladat specifikálása, logikai lépésekre bontása és a követelmények tisztázása. | Internet keresés (piaci standardokhoz), Jegyzetelés. |
| Agent B: Developer | Python Szakértő | A specifikáció alapján tiszta, futtatható kód írása. | Fájl írása (write_file), Kódfuttatás (python_repl). |
| Agent C: QA Engineer | Tesztelő Mérnök | A kód ellenőrzése, hibák keresése és visszaküldés javításra, ha nem működik. | Kódolvasás, Kódfuttatás, Error log elemzés. |
2. A Folyamat Logikája (Workflow)
Ez a rendszer "szíve". Nem lineáris (A $\rightarrow$ B $\rightarrow$ C), hanem iteratív.
Input: A felhasználó beírja: "Készíts egy Snake játékot."
Step 1 (Product Owner):
Gondolkodás: "A felhasználó Snake játékot akar. Kell hozzá
pygamekönyvtár, kell egy ablak, mozgás logika, és pontszámítás."Output: Elkészít egy részletes
SPECIFICATION.mdfájlt a memóriában.
Step 2 (Developer):
Input: Megkapja a specifikációt.
Cselekvés: Megírja a kódot (
snake.py).Eszközhasználat: Elmenti a fájlt a lemezre.
Step 3 (QA Engineer):
Input: Megkapja a
snake.py-t.Cselekvés: Megpróbálja lefuttatni a kódot.
Döntés (Condition):
Ha hiba van: Visszaküldi a Developer-nek a hibaüzenettel (Feedback Loop).
Ha fut: Jóváhagyja a projektet és jelzi a felhasználónak, hogy kész.
Rendszerszervezői megjegyzés: Ez a visszacsatolási hurok (Loop) a legkritikusabb. Egy sima ChatGPT itt megállna a kódgenerálásnál (ami lehet, hogy hibás). A Multi-Agent rendszer addig "ping-pongozik" a Developer és a QA között, amíg a kód le nem fut.
3. Technikai Megvalósítás (Pszeudokód / Konfiguráció)
Hogy lásd a "motorháztető alatt", íme, hogyan néz ki ez egy modern keretrendszerben (pl. CrewAI stílusban definiálva):
# 1. Ágensek definiálása
product_owner = Agent(
role='Senior Project Manager',
goal='Részletes specifikáció írása a fejlesztőknek',
backstory='Te egy tapasztalt PM vagy, aki a tiszta követelményekben hisz.',
verbose=True
)
developer = Agent(
role='Python Developer',
goal='Hibátlan kód írása a specifikáció alapján',
backstory='Szenior fejlesztő vagy, aki ismeri a PyGame könyvtárat.',
tools=[FileWriteTool(), CodeInterpreter()], # Eszközök
verbose=True
)
qa_engineer = Agent(
role='Quality Assurance',
goal='A kód tesztelése és hibajelentés',
backstory='Szigorú tesztelő vagy. Nem fogadsz el nem futó kódot.',
tools=[CodeInterpreter()],
verbose=True
)
# 2. Feladatok (Tasks) összekapcsolása
task1 = Task(description='Specifikáld a Snake játékot.', agent=product_owner)
task2 = Task(description='Írd meg a kódot a specifikáció alapján.', agent=developer)
task3 = Task(description='Teszteld a kódot. Ha hiba van, küldd vissza javításra.', agent=qa_engineer)
# 3. A "Legénység" (Crew) indítása
software_house = Crew(
agents=[product_owner, developer, qa_engineer],
tasks=[task1, task2, task3],
process=Process.sequential, # Vagy hierarchikus
memory=True # Közös memória használata
)
result = software_house.kickoff(inputs={'topic': 'Snake Game in Python'})
4. Miért jobb ez, mint egyetlen "Szuper AI"?
Rendszerszervezői szempontból a specializáció és a kontextus-kezelés miatt:
Hallucináció csökkentése: A Developer ágensnek nem kell tudnia a piaci trendekről (amit a PO tud), csak a kódolásra fókuszál. A szűkebb fókusz pontosabb eredményt ad.
Önjavítás: Egy sima LLM "lusta". Ha hibázik, nem veszi észre. A QA ágens szerepe kényszeríti a rendszert a javításra.
Modularitás: Ha holnap nem Pythonban, hanem Java-ban kell fejleszteni, csak a Developer ágens "promptját" cserélem ki, a rendszer többi része (PO, QA) változatlan marad.
Link
https://youtu.be/0-3oAm-_6pw
https://youtu.be/74eOXtCZmKE

Megjegyzések
Megjegyzés küldése