Ugrás a fő tartalomra

IFRS-alapú XBRL jelentéskészítés

IFRS-alapú XBRL jelentéskészítés


Ez a modern pénzügyi riporting egyik legfontosabb sarokköve – különösen bankok, biztosítók, pénzügyi holdingok esetében. Nézzük végig informatikusi és pénzügyi szempontból egyaránt, hogy mit is jelent ez pontosan!


📘 1. Alapfogalmak

🔹 IFRS (International Financial Reporting Standards)

Ez egy nemzetközi számviteli standardrendszer, amelyet globálisan használnak a vállalatok a pénzügyi kimutatásaik készítésére – Magyarországon is egyre elterjedtebb, különösen a bankok és biztosítók esetén.
➡️ Célja: összehasonlíthatóság, transzparencia a nemzetközi pénzügyi beszámolókban.

🔹 XBRL (eXtensible Business Reporting Language)

Egy XML-alapú adatformátum, amelyet kifejezetten pénzügyi és üzleti jelentések strukturált továbbítására hoztak létre.
➡️ Célja: automatizált, géppel olvasható jelentések küldése felügyeleti szervek felé (pl. MNB, EKB, EBA).


🏦 2. Mit jelent, hogy „IFRS-alapú jelentés XBRL-formátumban”?

Ez azt jelenti, hogy a vállalat vagy bank IFRS szabályok alapján elkészített pénzügyi beszámolóját (pl. mérleg, eredménykimutatás, pénzforgalmi kimutatás stb.) géppel olvasható XBRL fájlban adja le a felügyeletnek – nem Word, nem PDF, hanem strukturált XML-ben, XBRL taxonómia szerint.


⚙️ 3. Hogyan áll össze az XBRL formátum?

Az XBRL jelentés egy séma és szabvány szerinti adatcsomag, amely több elemből áll:

KomponensLeírás
Instance DocumentAz érdemi jelentés, amely tartalmazza a vállalat által kitöltött adatokat
Taxonómia (taxonomy)A jelentés „szótára”, vagyis a fogalmak (pl. „Operating Profit”, „Total Assets”) definíciói és struktúrája
LinkbaseÖsszefüggések (hiearchia, számítási szabályok) leírása
Label / PresentationA megjelenítés (angol/magyar nyelvű feliratok) szabályai

➡️ Az IFRS-nek van egy hivatalos XBRL taxonómiája, amelyet az IASB (International Accounting Standards Board) publikál.


🖥️ 4. Informatikai szempontból: hogyan jön létre ez a jelentés?

Folyamat lépései:

  1. Adatgyűjtés: Pénzügyi adatok összegyűjtése adattárházból, főkönyvből (SAP, Oracle Financials stb.)

  2. Mapping: A belső mezők összerendelése a taxonómia XBRL mezőivel (pl. net_income → ifrs-full:ProfitLoss)

  3. Validálás: A jelentés szintaktikai és szemantikai ellenőrzése XBRL-validátorral

  4. Exportálás: XBRL instance generálása, aláírás, titkosítás

  5. Beküldés: A fájl továbbítása a felügyelet (pl. MNB, EBA) elektronikus rendszerébe

Használt eszközök:

  • XBRL-Processor: pl. Arelle, Altova, CoreFiling

  • SAS (pl. IFRS XBRL Studio)

  • Oracle Hyperion Disclosure Management

  • SAP Disclosure Management

  • Python könyvtárak: xbrl, arelle, xmlschema


🏛️ 5. Banki és szabályozási kontextus

Hol kötelező?

  • EKB / EBA / MNB felé benyújtott IFRS-jelentések

  • Biztosítók esetén: Solvency II jelentések

  • Pénzügyi holdingok esetén: COREP / FINREP jelentések

Példa riportok:

  • FINREP: IFRS szerinti pénzügyi riporting EU-s bankoknál

  • COREP: Kockázati tőkeelemek jelentése

  • Pillar 3: Piaci kockázat és tőkekövetelmény nyilvánosság


📊 6. Példa: egy Python/XBRL rendszer működése

---python
from arelle import Cntlr from arelle.CntlrCmdLine import parseAndRun # Validál egy IFRS XBRL dokumentumot args = ["--file", "ifrs_report.xbrl", "--validate"] parseAndRun(Cntlr.Cntlr, args)

Ez a snippet megmutatja, hogyan lehet például az Arelle open-source XBRL processzort Pythonból meghívni jelentés ellenőrzésre.


✅ Összefoglalás: mit jelent ez banki informatikus szemmel?

  • Egy strukturált, szabályozott adattovábbítási rendszer, amely az IFRS-re épül.

  • Feladatod lehet az adattárházból az IFRS fogalmakhoz való mapping, az XBRL generálás, validálás és automatizált beküldés.

  • Kiemelt fontosságú a taxonómiaismeret, a szabályozói elvárások követése és a megfelelő szoftveres támogatás (SAS, SAP, Python).

 







Megjegyzések